A színház halála

Tegnap megint azon gondolkoztunk a Gyász után, hogy a Katona társulata micsoda kiváló színészekből áll és hogy a többségükről – a rendszeres színházjárókon túl –senki sem hallott itt Celebiában. Pedig nincs évad, hogy ne jönnének újabb tehetségesebbnél tehetségesebb fiatalok a színházhoz - és az állandó közönségükön kívül a kutya sem ismeri őket. Merthogy nem szappanoperahősök, hanem színházi színészek. Nem csoda persze, hogy megint ez jutott eszembe, mert a tegnapi darab témája a színház halála volt, meg úgy általában az egész művészeté. Rengeteg ötlettel, humorral, remek zenével, a Tünet Együttes mozgásvirtuózaival (Góbi Rita, Gőz István, Szabó Márta, Szász Dániel – meg persze a rendező Szabó Réka). És a mindent tudó katonásokkal (Elek Ferenc, Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Hajduk Károly, Huzella Júlia – ő még e. h. -,Tenki Réka), akik énekelni, táncolni, hangszeren játszani, szellemesen improvizálni ugyanúgy tudnak, mint az egész Kamrát betöltően suttogni.
* * *
A Kamra előterében pedig fotókiállítás látható: a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház-épület 1965-ös pőrére vetkőztetésének, majd a lebontással elkövetett lassú meggyilkolásának ma is szívszorító képei. Gyász-fotók: Szilágyi Lenke, Nemzeti-fotó: Szalay Zoltán