Laurie Anderson, Lou Reed

Bibliothèque Pascal

Shamgar Amram (a filmbeli Pascal) ezt a jelenetet tette fel a YouTube-ra (szuperlatívuszokban méltatva Török-Illyés Orsolyát):



Ez a kétszer tíz perc a forgatáson készült:





És 4 moziban még mindig látható a film.

Parti Nagy, Felvidéki, Borda

Sej, Barguzinban régen tép medve, régen tép farkas.
Megáll a világ rút masinája, egy régi Barkas,
koponyakörzőt, ásót pakol ki, s a földbe dőfi,
egy jó pár verszta sugárú körben ébredj, Petőfi!
Lakósok jönnek, itt van a tévé, feszt bólogatnak,
lenyilatkozzák, nevezett hősék, naná, itt laknak,
keszeg teremtés, izgága kissé, pravda, hogy is ne!
A tejbegyűjtő az élettársa, mindenki isme’.
Amúgy törekvő, van szoba-konyha, benn van a villany,
erre az élet sokáig zordon, aztán elillan,
magyar poéta nem él degecre, sőt rabmadára,
mégis befizet Zaporozsecre, bármi az ára.
Állásra nézve alkalmi gondnok kis mavzoléjban,
hol maradványa csinos gulában s vitrinben ott van.
Van néha morgás: téves a csontváz, mert nincs rajt’ mente,
Látogatóktól egy kissé ez is el-elrettente.
Sejhaj, elnézi ámbitovkáján, merre a század,
egyfelől komcsin, másfelől nácin rá-rávágad.
Nyomasztja őt rém az alkony muszka, gyors nyargalásza,
világszabadság jegyes puliszka és jegyes kvásza.
Pöszög szájában szerce pipája, parazsa lángol,
vajh merre lehet szegény hazája, akire gondol?
Bár Barguzinban nem tivornócsna kocsma és művház,
nagy indulatja kis mellkasában hamar felszikráz.
Sejhaj, a pumpow felszökik nála, és akkor jajjaj,
szalad előle muzsik és múzsa lobogó hajjal,
zörög markában, attakírozván, vodkás flakonja,
három nap s éjjel familijának nincs nyugalomja.
Rógyina málya, múlatja ríván, bús abaposztó,
tépje a tigris rossz halinád szét, tépje a prosztó,
ágybanipárnád üsse a dárd’ át, kardra, pirogra,
mind aki téged jobtvaju máma, az ég lerogyja!
Ám negyednapra csíhatjka ingó kedélye helyre,
s bicikli tolva Lenin ulícán mén munkahelyre,
kis keszeg ember, konkrétan asszony, lejár a sírba,
itt nyugszok tíztől tizenöt háig vasárnap zárva.

Kner

Haiman György - a kiváló tipográfus és tanár - Kner Izidor unokája, Kner Imre unokaöccse volt. Halála után három évvel adta ki a Borda Antikvárium - a Műgyűjtő Magyarok sorozat 2. köteteként - a Haiman-könyvhagyaték katalógusát. A jórészt a Kner Nyomda kiadványait, kisebb részben más bibliofil könyveket tartalmazó gazdag anyagból válogattam.

Kner Imre lipcsei szakiskolai munkája, 1905

Gyomán készült könyvek:

1906

1912 (illusztrációk: Geiger Richárd)

1918 (kötéstábla: Örkényi István)

1920 (vignetta: Örkényi István)

1921-1922 (24 füzet - tipográfia: Kner Imre, könyvdíszek: Kozma Lajos)

1923 (keretdísz: Kozma Lajos)

1925 (Kozma Károly asztalosmester reklámfüzete)

1926 (tipográfia és könyvdíszek: Kner Albert)

1935 (szedés: Kner Mihály – 12 évesen -, könyvdíszek: Kozma Lajos)

Kner, 1938 (szedés: Bródy Péter, ill.: Kozma Lajos)

1940 (kötés: Kner Erzsébet)

Kner, 1941 (magánkiadvány 10 példányban)

1961 (tipográfia és kötésterv: Haiman György)

Máshol készült könyvek:

Gryphius, Lugduni, 1550

Szent Biblia - M. Tótfalusi Kis Miklós kiadása Amstelodámban, 1685 (1764-es kötésben)

Nicolai Kis M. Tótfalusi, Claudiopoli, 1694

Kiss György, Nagyenyed, 1767

Világosság, Budapest, 1907 (különlenyomat a Magyar Nyomdászok évkönyvéből)

Világosság, Budapest, 1909 (ex librisek)

Somogyi Napló Nyomdai Intézet, Kaposvár, 1911 (borítékrajz: Kozma Lajos)

Egyetemi, Budapest, 1928 (ill. Dallos Hanna)

Tevan, Békéscsaba, 1928 (címlapterv: Kassák Lajos, ólomba metszette: Kner Albert)

Könyvterv - Budapest, 1939

MIF Grafikai Műhely, Budapest, 1986

Insula

Lakatlan szigetet akarok! Hogy miért, azt holnap megírom a Vadalmában.
Itt pedig egy nem lakatlan sziget, de ami mégis tetszik. Nálunk először 2007-ben a Katonában volt hallható, látható:

Október